BLOG

Én megértem azt, hogy olcsó, káros és hatástalan kozmetikumok helyett egészségesebb, ártalmatlan, hatékony alternatívát kerestek, de higgyétek el, nem a kókuszolaj a megoldás. (És nem is az argánolaj, még ha nem is mérgező. Tudjuk, hogy attól, hogy nem bánt, még nem biztos, hogy használ, de sok esetben igaz, hogy jobban jártok ezzel, mint egy csapnivalóan összerakott kozmetikummal.)

Mindemellett, minél több ismerettel rendelkezünk a bőr működéséről, annál hatékonyabban lehet kutatni az öregedést lassító, illetve annak látható jeleit visszafordító anyagokat. Most a mimikai ráncok elleni küzdelemben segítségünkre levő anyagokat vesszük górcső alá. A lentebb felsoroltaknál jóval több peptidvariáció létezik, most csak a nálunk is kaphatókat, illetve a valóban hatékonyakat emelem ki.

Nézzük a hatóanyagokat magukat!

A neuropeptidek úgynevezett jelzőfehérjék, amelyek a neurotranszmitterekre (ezek szállítják az információt az idegektől az izmokig) hatnak oly módon, hogy gátolják az izommozgást. Ezáltal tudnak ránccsökkentő hatást elérni. Hatásukat a Botoxéhoz hasonlítják, azonban ez megtévesztő, ugyanis a Botoxszal szemben ezek nem teszik mozdulatlanná az arcot, mégis csökkenteni tudják az izommozgásokat.

Argireline (acetil hexapeptid 3): blokkolja az acetilkolin (az első megismert neurotranszmitter) kibocsátást, ezáltal gátolja az izom összehúzódásait.

Pentapeptid-18: az Argirelinnel együtt szinergista módon hatnak, az enkefalin (fájdalomcsökkentő) hatását utánozza, hozzákapcsolódik az idegsejthez, és csökkenti annak ingerelhetőségét.

SNAP-8 (acetil glutamil heptapeptide-1): csakúgy, mint az Argireline, meggátolja, hogy az ingerület eljusson a helyére, ezzel gátolva az izommozgást.

Myoxinol: egy oligopeptid, amely kutatásokban hatásosnak bizonyult a szarkalábak ellen.

Acmella Oleracea: spilanthol tartalma fájdalomcsillapító tulajdonságú, illetve meggátolja a bőr alatti izmok összehúzódását.

Leuphasyl (pentapeptide-18): az ideg és izom közötti információcsere blokkolásával (szintén az enkefalint utánozza) éri el az izom lazulását, és ezzel közvetve a ránccsökkentést.

Collaxyl (hexapeptide-9): a hegek kezelésében jut szerephez, jelentős bőrjavító tulajdonsága révén. A hám-irha határon dolgozva fejti ki regeneráló hatását.

Matrixyl-3000 (palmitoil oligopeptide és palmitoil tetrapeptide-7): a bőrsejtaktivitást növeli, kísérletek igazolják, hogy megnöveli a kollagénrostok mennyiségét.

Syn-ake (dipeptide diaminobutyloyl benzylamide diacetate): a sztár, ami jóval hatékonyabb lévén lelökte a trónról az Argireline-t, nem blokkolja az acetilkolin kibocsátást, hanem megakadályozza annak felvételét a receptoroknál. Hírhedt arról, hogy a templomi vipera mérgében jelenlevő vegyület szintetikus változata (vedd észre a szójátékot: snake – syn-ake). Nem kell azonban megijedni tőle, teljes mértékben kontrollálhatóan juttatható be a szövetekbe. (Arról nem is beszélve, hogy maga a kígyóméreg sok egyéb összetevő együttese, nem csupán egyetlen kiragadott hatóanyag.) Kutatások szerint 4%-os töménységben, külsőleg alkalmazva, 50%-al képes csökkenteni a mimikai ráncokat.

Eyeliss (Dipeptid-2 és Palmitoyl Tetrapeptid-7): egy duzzanatcsökkentő, nyirokkeringést serkentő és egy antioxidáns, bőrjavító összetevő kombinációja garantálja a szemkörnyék célzott ápolását. Karikák és duzzanatok ellen.

Fontos, hogy ezek a termékek rövid távú hatással rendelkeznek, így a velük végzett kezeléseket ismételni kell.

Egy előző bejegyzésemben érintettem a bőr felszívását befolyásoló tényezőket. Ez azért fontos téma, mert bőrápolás nem létezik felszívódás nélkül. Helyesbítek: a bőr állapotának javítása nem létezik felszívódás nélkül. A nem felszívódó anyagok is tudnak hatni – a bőrfelszínen, és ez is jó, mert a bőr felszínének is egészségesnek, kiegyensúlyozottnak kell lennie. Azonban, ha valóban hatásos bőrkép-változtatást, bőrállapot-javítást, vagy fiatalítást szeretnénk, akkor muszáj a bőr barrierjét leküzdeni. A bőr-barrier megnevezéssel a bőrfelszíni emulziót szoktuk illetni, de amikor a felszívódás elősegítése a cél, akkor korántsem csak ez az egyetlen akadály, amit le kell küzdenünk. Ráadásul mindezt úgy kell megtennünk, hogy a bőr ne kerüljön védtelen állapotba. Védjen is azoktól az anyagoktól, amelyeket nem szeretnénk bejuttatni, de engedjen utat azoknak, amiket be szeretnénk juttatni. Egy hatékony kozmetikumnak ezt kell teljesítenie, és higgyétek el, ezek előállításához olyan biokémiai skillek kellenek, amiket otthoni kevergetéssel nem lehet abszolválni.

A bőrbe való bejutásra alapvetően 3 út van:

• a pórusokon, szőrtüszőkön keresztül
• sejtek közötti tereket kitöltő zsíros közegen keresztül
• magukon a sejteken (keratinociták) keresztül

A szubsztanciák kémiai formája jelentősen befolyásolja azt, hogy a sejtek azt mennyire lesznek képesek hasznosítani. Ennek kiismerésére és használhatóságának formáira folyamatos kutatások folynak, ezért van az, hogy időről-időre kijön egy-egy új hatóanyag.

Amint egy hatóanyag bejutott a bőrbe, oldhatónak kell lennie ott, ahová szántuk. A sejtek általában úgy épülnek fel, hogy belül vízbázisúak, viszont a sejtmembrán az egy lipidréteg. A vízoldékony vegyületek nem jutnak át a sejthártyán, a zsíroldékony vegyületek viszont, ha át is jutnak, nem tudnak hasznosulni a benti vizes közegben.

A megoldásra sok kozmetikai gép létezik, mindnek-mindnek más az erőssége, azaz mindegyikük másban a legjobb. Itt jön képbe a kozmetikus tapasztalata, hogy az elérendő célnak megfelelően melyik gépet használja.

Mégis van egy igény arra, hogy olyan részecskéket dolgozzanak ki, amelyek gépek segítsége nélkül is be tudják juttatni a kívánatos hatóanyagokat: na, itt jönnek képbe a liposzómák és nanoszómák, amelyeknek a kémiai összetétele úgy lett kialakítva, hogy segítse a vízoldható anyagok átjutását a sejtmembránon. A fent felsorolt peptidek is csak akkor tudják kifejteni a hatásukat, ha bejutnak oda, ahová szánjuk őket.